Archive for 2009. 04. 22.

iWiW – Egymás szemében

2009. 04. 22.

Humoros vagyok, jó az izlésem, és kreatívnak is tartanak. 4 vélemény alapján… Nem is rossz első nap. 😀

Elképzelt szerelem

2009. 04. 22.

Neked nem mondhatom el, hát ide írom, mert tudom, hogy nem olvasod… Ha mégis, talán egyszer megérted – bár ebben nem hiszek… Túl sok dolog fertőzte a kapcsolatunkat ahhoz. Aki úgy érzi, érintett lehet az ügyben, és fél, hogy olyasmit olvas, ami rosszul esne neki, az ne lapozzon! Én szó’tam!

Zárójel: ezzel a bejegyzéssel együtt privát taggel nyilvánossá vált egy-két labilis állapotomban írt bejegyzés is. Azért tettem így, mert bele kell ordítanom a világba, hogy végleg le tudjam zárni magam mögött a múltat. Ahogy ezt is, azokat is csak saját felelősségre!

(tovább…)

Pixar vs. Dreamworks

2009. 04. 21.

HUP-on lattam, muszaj atvennem! 🙂
(tovább…)

New look

2009. 04. 19.

Eddig általános sikert aratott. Hát kíváncsi leszek a további véleményekre. Hamarosan iWiW-re is felrakom, de előbb még mindenkivel találkoznom kell, akinek személyesen kívánom látni az arcát! 😀

UPDATE: SX megjegyzese: ugy nezek ki, mint Akos. Hm…

UPDATE2: iWiW-en fenn. Utolso kep. 🙂

Tudnom kell!

2009. 04. 18.

(tovább…)

Itt az idő!

2009. 04. 17.

Indulok! 🙂

Ismerj fel!

“Disznovicc” rovat

2009. 04. 17.

(tovább…)

Peterfy Bori & Love Band

2009. 04. 17.

Zold Pardon nyitobuli volt tegnap. Az emberek a hidon alltak, es onnan neztek, mert bejutni egy ido utan eselytelen volt. Mi azert ugyesek voltunk.

A koncert egy kivalo nyitasa volt a nyari fesztival-idoszaknak. Az a noiesseg, es vitalitas, amivel Bori megtoltotte a szinpadot, mindenkit felporgetett. Es hogy mennyi szep kislany volt… Mmm… 🙂 Az egyik szamnal kozoltek, hogy most mindenkinek meg kell olelnie/csokolnia valakit. Mi Csabival egymasra neztunk, es azt mondtuk: inkabb nem! 😀

Ket het mulva(?) vagy nem is tudom, mikor, Zagar lesz. Csabi azt mondta, arra megyek. Jo, mondom – fogok en vitatkozni!

Ismerj fel!

2009. 04. 16.

(tovább…)

Torma

2009. 04. 14.

Régen meg nem ettem volna, még a szagától is irtóztam… Nem tudom, mi történt, és mikor, de ma pedig már a kifejezetten csípőset is kiskanállal szoktam nyalakodni. 😛 A szendvicsemre például olyan sokat tettem, hogy a kifejezetten edzett Tomi azt hitte, rosszul lesz. Na jó, költői túlzás, de azért mondhatjuk, hogy a vaj, és a torma költői egyensúlyban helyezkedtek el mennyiséget tekintve a kenyéren.

Azt hiszem, a tormával való összebarátkozásom nagyjából egybeesik a sör, és az erőspaprika szeretetének kialakulásával. Kábé hét éve.