Hijj

Bazz! Most aludtam át egy egész éjszakát, és amikor felébredtem, az óra közölte velem, hogy még csak két óra telt el. Weird. (magyarázat: az idő nem egy folyamatosan múló valami, hanem egy állandó entitás, aminek a részleteit saját ritmusunkban fogjuk fel, mivel nem történhet minden egyszerre. De ne térjünk el a témától! :D)

Álmomban egy öregasszony képébe öltözött rókát Béla le akart lökni egy hokedliről, de én nem hagytam. Tudtam, hogy a nőnek vaj van a füle mögött, de közöltem a kutyával, hogy nem ez a módja.

Na és hogy hol jártam (nem tegnap előtt – mint számomra kiderült, hanem) tegnap, azaz szerda este?

Ráspoly átjött. Igazából az egész úgy indult, hogy megiszunk egy sört. Amikor a sör felénél jártunk, már nagyon nem bírtunk magunkkal, szóval felkerekedtünk, és… Kimentünk a Filatorigáthoz. Igen, Sziget. Nagyjából 11-re értünk oda, és ha már ott jártunk, ugyan miért is ne mennénk be? S lőn.

Szóval beszélgettünk angol srácokkal, akik füvet kerestek, s találtak négernél a reggae & latin sátornál. Hallgattunk Žagart. Ittunk kurvadrága dobozos Drehert. Megkérdeztük csajoktól, hogy mennyi az idő, aki azt hitték, fel akarjuk szedni őket – na azokat ki is röhögtük; nem voltak jók, de rosszak voltak…

Sziget egy életérzés. Hihetetlen. VOLTam az elVENt időszakban amolyan fesztiválocskákon. Egyiken sem éreztem jól magam, de az 5 rongyos Sziget beugró akkor is százszor megérte, ha csak 3-4 órát tudtunk ott eltölteni, mert másnap meló. Elképesztő, hogy ez az egyetlen feszt, ami még ma is azt hozza ki belőlem, mint amikor legelőször voltam. Imádom!

Tags: ,