Gerzsonka

Hijj, ez a tegnapi este érdekesen alakult. Egy biztos: többé nem keverem a piát! 🙂

Az, hogy bementünk zöld pardonba, már gyakorlatilag teljesen kiesett. Egyszerűen nem emlékszem. Arra igen, hogy belépünk, arra is, hogy Gyuri hozott sört, de hogy utána mi volt…?

Belépés után nem sokkal filmszakadás, és egyszercsak egy bkv-s emberke szólt rám: “Jó reggelt, végállomás!” Na az egy nagyon kellemes helyzet volt (kicsit LOST-os). Fogalmam sem volt, hogyan kerültem a 909-esre, elképzelésem nem volt, mikor, és hogyan jöttem el a zöld pardonból. Csak aludtam. A cuccaim azért megvoltak, ami kifejezetten örömtelivé tette az ébredést. Nem kicsit rámolhattak volna akkor ott ki engem. Nem utazom többé egyedül azon a buszon! Az mindig veszedelmes! Eddig még mindig felébredtem, ha előbb nem is, de kispest határán igen. Most visszautaztam a Deák térre. Fincsi, mi?

Jááááááj, és NEM vagyok másnapos. Ez a legdurvább.

Zold Pardon nyitobuli volt tegnap. Az emberek a hidon alltak, es onnan neztek, mert bejutni egy ido utan eselytelen volt. Mi azert ugyesek voltunk.

A koncert egy kivalo nyitasa volt a nyari fesztival-idoszaknak. Az a noiesseg, es vitalitas, amivel Bori megtoltotte a szinpadot, mindenkit felporgetett. Es hogy mennyi szep kislany volt… Mmm… 🙂 Az egyik szamnal kozoltek, hogy most mindenkinek meg kell olelnie/csokolnia valakit. Mi Csabival egymasra neztunk, es azt mondtuk: inkabb nem! 😀

Ket het mulva(?) vagy nem is tudom, mikor, Zagar lesz. Csabi azt mondta, arra megyek. Jo, mondom – fogok en vitatkozni!