Csak amúgy viccből – ha már a zindexről odatévedtem, kitöltöttem egy kérdőívet egy weboldalon. És érdekes, de annak ellenére, hogy idiótaságok voltak a válaszok, rám kifejezetten jellemző “értékelés” jött ki. Figyeljük csak: 🙂
Nem valószínű, hogy együtt szeretnél kocogni Fletóval, de viktorozni se állnál be Pitti Katalin és Csintalan Sándor közé. Már rohadtul unod a közéleti szarakodást, meg hogy sosem nyersz a totón. Nem riaszt a csúnya beszéd, és érzed, hogy valami nagyon el van kúrva ebben a kurva országban. Tisztában vagy vele, hogy nem egyetlen ember egy-két éves tevékenysége, hanem az egész politikai garnitúra tizenöt éves teszetoszáskodása miatt van szívás. Persze az idegesít, hogy a rendbetétel árát neked (is) kell megfizetni, de inkább ma, így, mint egy államcsőd holnap, dél-amerikai módra. A híradót is szoktad nézni, de nem pártalapon választod a barátaidat. Könnyezel, ha a magyarok nyernek az olimpián, de nem ragasztasz Nagy-Magyarország matricát az autódra és egyáltalán nem tartod viccesnek a Gój Motorosok elnevezést, sutyeráknak viszont annál inkább. Úgy érzed, Magyarországon az egész életünk a politikáról szól, pedig végre a politikának kéne egy kicsit az életünkről szólnia. Van egy nagybátyád Amerikában, meg egy barátod Svájcban, azt sem igen tudják, ki a képviselőjük, és irigyled őket ezért.
Bár amerikai nagybácsim nekem nincs, csak Edinának, de az a rész igaz, hogy irigylem őket, hogy azt sem tudják, ki a képviselőjük. Egyszer majd talán ez a kurva ország is eljut oda! Egyszer! Ha a lakói felnőnek…
