Archive for the ‘Kultúra’ Category

Creedence Clearwater Revival – Fortunate Son

2014. 03. 21.

Survivor – Burning Heart

2014. 03. 20.

A múltkori után egy újabb filmes csemege

2014. 02. 07.

Ezerkilencszáznyolcvannégy

2014. 01. 22.

Egyszerűen IMÁDOM ezt a filmes feldolgozást! Nem tudom, lehet, hogy a könyv olvasása szükséges a teljes megértéshez… Mindenesetre érdekes adalék, hogy a 20 évvel későbbi V, mint Vérbosszú (V for Vendetta) című (sajnálatosan hulladék) alkotásban Hurt átállt a másik oldalra. Wachowskiéknak érdemes lett volna ezt a filmet megtekinteni, és a képregényeket elolvasni, mielőtt nekiállnak plazmatévé-diktatúrát gyártani.

Éhezők Viadala

2013. 05. 17.

Megnéztem.

Hmmmmmmm.

Nekem a Battle Royal jobban tetszett. Még ott is érthetőbb volt a motiváció, és ott legalább nem szúrták ki az ember szemét egy nyilvánvaló csúnya gonosz bácsival. Végig azon gondolkoztam, mi vele az igazi probléma, nem az, hogy lassan indul, nem az, hogy rosszul lenne rendezve, fényképezve, vágva… Nem, ezekkel alapvetően nem volna baj. De a történet…

Egyszerűen képtelenség azonosulni a szereplőkkel. Egyszerűen érthetetlen, hogy az erőszak száműzését egy erőszakos média-eseménnyel pótolják, ahol kisiskolások gyilkolják egymást. Richard Bachman (Stephen King) menekülő emberével, és a Schwarzenegger féle újragondolással tudtam azonosulni. Értettem a karaktereket, értettem a motivációt, értettem, hogy a velejéig korrupt politikai rendszer egy cirkusszal kívánja elterelni a nép figyelmét a válságról. Értettem Bachman regényében is, hogy Ben Richards az éhhalál elől menekül ebbe az embertelen játékba.

Itt kisiskolások gyilkolják egymást, és az emberek… nem tudom. Mit is csinálnak, gondolnak, éreznek?

Az emberiség beteg, de ennyire azért nem!

A legnagyobb probléma ezzel a filmmel a beleélés lehetőségének hiánya volt. Kaptunk egy gonosz bácsit (Donald Sutherland) aki sanyargatja a népet, mert csak simán gonosz. Mit akar elérni vele, miért jó ez neki, és miért jó a rezsim fenntartóinak? Van egy ripacs riporter (Stanley Tucci – nem a legfényesebb szerep, nagyon kellhetett a pénz) kék hajjal, és idétlen vigyorral, valamint Hajdú Péternél is utálatosabb modorral. A média hatalma itt legkevésbé sem jön át. Nincsenek hisztérikus tömegek, akik tapsikolnak az antihősök sikerének. Nincs egyértelműen követhető vonala a tévé-műsornak, pedig egy valóságshow-nál legalább egy alapvető vonulat kellene.

Megy a műsor, és egyszercsak beszólnak, hogy “héhó, mostantól így csináljuk, és nem úgy” WTF???

Amikor Ben Richardsot leküldték az alagútba, mutattak egy rekonstruált “video” felvételt, amelyen az éhség-lázadás vérbefojtásáért teszik felelőssé. A média hatalma, a tömeg manipulálhatósága még most, hogy a film szerinti történet napjainkhoz képest 4 év múlva játszódik is, hihetővé, érezhetővé teszi.

Hányszor láttuk már, hogy történt valami szörnyűség, és a nép vért akart, felelősöket, aztán pedig amikor megneveztek valakit, akit lehetett azért gyűlölni, minden csatornán az folyt, hogy a tömeg könyörgött a “felelős” megbüntetéséért.

Még akkor is, ha eredetileg ártatlan volt, és a valódi felelős mondta ki az ítéletet a “bűnbak” fölött.

Ezért van az, hogy Schwarzenegger menekülése, még ha a ’80-as évek összes akció-kliséjét tartalmazza is, örök érvényű, időt álló alkotás.

Az Éhezők Viadala nem az.

Szerintem borzalmas film volt. Nem nézném meg újra, és a folytatásból köszönöm, nem kérek!

(Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy azért van-e, mert nő írta a könyvet… És elnézést ezért, hogy így kitör belőlem, de szívesen olvasnék/látnék egy nő által írt JÓ politikai drámát. Van ilyen?)

† Cipő †

2013. 03. 11.

[embedplusvideo height=”447″ width=”560″ standard=”http://www.youtube.com/watch?v=ZMrVd_YksAY” vars=”ytid=6ZiXbnbh3bY&width=560&height=447&start=&stop=&rs=w&hd=0&react=1&chapters=&notes=” id=”ep4036″ /]

Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva

2012. 08. 03.

Nem vagyok az a fajta ember, aki a prekoncepciói miatt kihagy egyes dolgokat, így gondoltam teszek egy próbát a fent említett, a jelenlegi közszolgálati által gyártott sorozattal. Lássuk, milyen lett! (tovább…)

A szív teljes napfogyatkozása

2012. 08. 03.

Ha van zenekar, akiknél a nyilvánvaló tehetség mellett visszakézből instant elmebajt állapítanék meg, az a hurrá torpedó! Egy fellépésükön általában leamortizálnak egy teljes konyhai berendezést, de éppen ez teszi őket – khm – imádnivalóvá! Szóljon most az ugrás után Bonnie Tyler újraértelmezett klasszikusa mindenkinek, aki szereti, de főleg annak, aki nem!

[embedplusvideo height=”447″ width=”560″ standard=”http://www.youtube.com/v/6ZiXbnbh3bY?fs=1″ vars=”ytid=6ZiXbnbh3bY&width=560&height=447&start=&stop=&rs=w&hd=0&react=1&chapters=&notes=” id=”ep4036″ /]