Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a Mátrix második, és harmadik része tényleg ilyenre volt tervezve, még ha ez rengeteg rajongó rosszallását is váltotta ki. Ez persze csak egy vélemény, de a következő sorokban kisérletet teszek arra, hogy megmagyarázzam, miért gondolom így. SPOILER veszély, ha nem láttad a második/harmadik részt, de még szeretnéd megnézni, ne kattints!
Szóval az egyik legfontosabb érv, ami elhangzott a mátrix szar érv-csoportban, az volt, hogy milyen dolog az, hogy a gépek békét kötnek azokkal, akikre nincs is szükségük. És itt jön az én véleményem. Szerintem nem kötöttek békét!
Amikor Neo megvakult már, többször látott egy a mátrixos nézetre kisértetiesen hasonlító, de vöröses-narancsos izét. Szerintem akkor már tudta, mi az igazság, és ezért kellett meghalnia.
Nyúljunk csak vissza az alap felvetéshez. Zion népe azért szabadult ki a mátrixból, mert érezték, hogy valami nem oké. Nem voltak képesek elfogadni a programot, ezért kellett nekik egy másik valóság… És mi van, ha ezt a másik valóságot éppen a gépek adták nekik. Élhetnek annak tudatában, hogy kiszabadultak, az elméjük megnyugszik, és kezdődik minden előlröl. Ez magyarázat a száz évenként feltünő kiválasztottra is.
Érdekes, hogy Neo a valóságot is képes volt egy idő után módosítani. Megállította az őrszemet például. Látta Smith ügynököt, pedig szeme már nem volt. A válasz tehát itt van az orrunk előtt.
Éppen ez az, amiért szeretek úgy hivatkozni a mátrix második, és harmadik filmjére, hogy hollywood leghatalmasabb büvész-trükkje. (Csak a kezemet figyeljék, elterelem a valódi történésekről a gondolataikat, és minden a háttérben zajlik.) A Wachowsky fivérek a túlzásba vitt akcióval elterelték a figyelmet arról, amiről a film valóban szól. Én pedig hajlok arra, hogy elhiggyem: direkt csinálták!
