Van az unalomnak egy olyan foka, amit csak a programozók érthetnek meg igazán. Ez az a szint, amikor az ember megnyitja a PERL tutorialt, és elkezdi olvasni. Valamikor a 6. oldal tájékán elgondolkodik rajta, vajon lenne-e értelme PERL-ben PERL értelmezőt írni.
Valaki rám szólhatna ICQ/MSN/GoogleTalk berkein belül! Csak úgy csevegni! Bármiről! Ááááá! Asszem, lemegyek sörért, és leiszom magam! A bolt viszont messze van… Nem megy az olyan könnyen…
