Gerzsonka

Küldöm mindenkinek ezt a képet, aki szerint a “windóz fostalicska”

Nagyjából 5 perce várom, hogy ismét feleljen, ha nem megy, a rendszeres mentés ellenére veszítek munkát, mivel Save parancs előtt akadt be a csodálatos “csak” userplane-en futó Java. Általában csak egy “Force Quit” segít.

Mottó: ahhoz, hogy valami szar legyen, nem feltétlen kell Windows. 🙂

Döbbenetes, hogy egy eclipse-nek nem elegendő az ini-ben definiált 1 GB dedikált memória sem. Adok neki 2-t.

UPDATE: 2 GB memóriát nem lehet neki adni, mert meghaladja a mittudoménmilyen limitet.

És egyből működött! Elképesztő! Hihetetlen! Elmaradt a mysqld.sock miatti szokásos rinyálás! Vazze…

A wicd ugy dontott, mostantol az otthoni wireless routerre nem hajlando fellepni. (Az auth elvileg lemegy, de nem kap IP-t. Majd megprobalom kikeresni a router logjaibol, ott van-e valami.) Helyette siman csatlakozott a szomszed dlink ESSID-vel ellatott titkositatlan halozatahoz, ahol egyebkent feltehetoleg az admin:admin uname:pass comboval lehet belepni, de meg nem probaltam ki!

Hogy miert csinalja ezt, rejtely… Mondjuk az is igaz, hogy tegnap egy massziv rendszerfrissites maszott fel. Nem is tudom, mikor adtam ki utoljara a pacman -Su parancsot… 🙂

Rohadt gyorsan bootol, a HAL-problema is megoldodott, es megkapom a sajat magam altal minimalis fuggosegekkel osszerakott rendszert. A pacman tetszik. Fel perc alatt otthonosan mozogtam benne, nagyon jo. Az rc.conf felepitese logikus, konnyen attekintheto, es annak is oromkodtem egy sort, hogy gyakorlatilag a legeslegfontosabb beallitasok vegre mind egy helyen vannak, es nem kell szarra gugliznom magam egy szolgaltatas beallitasahoz. A csomagok frissek. A leheto legfrissebbek, igy verzio-buziknak is kivalo.

Egyelore Arch. Amig linux, addig asszem, marad ez. Persze ilyet mar a gentoora is mondtam. 🙂 Meg a debianra. Ehh… ugyis majd meglatjuk. 😀

Közölte a laptopom, majd kernel panicot dobott az új (egyébként hibaellenörzésen átesett frissen kiírt) ubuntu cd-re. Hát jó, fogok én vitatkozni.  😀 Pedig csak meg akartam tekinteni, milyen. Becsszó!

By the way. Ubuntu cd a jelenlegi laptopomban még a büdös életben nem volt hajlandó bootolni. Vajon miért? Ennyire rühelli? 😀

Házaspár vásárol a szupermarketben. A férj beletesz a kocsiba egy huszonnégyes karton Heinekent. Az asszony döbbenten nézi. A férj mentegetődzni kezd.
– Most akciós, csak 3000 Ft.
– Ezt nem engedhetjük meg magunknak. – mondja szigorúan az asszony és visszateszi a sört.
Vásárolnak tovább, majd a feleség betesz egy 6000 Ft-os tégely krémet a kocsiba. A férj rákérdez.
– Ez mi?
– Az arckrémem. Gyönyörűnek fogok kinézni tőle.
– Ezt a Heineken féláron tudja…

A masik egy kep, amit HUP-on lattam: 🙂

A pidgin trac 34-es ticketje eléggé megmagyarázza, miért nincs még webcam support.

Add voice and video support for all protocols that support it. This WILL happen eventually, but it is a rather large undertaking and very few core developers are interested in working on it.

DO NOT leave a comment here asking us when it will be finished, or asking us to hurry, or telling us why we should spend all our free time working on it.

If you really want to help, have 15 hours a week of free time, have at least five years experienced programming in C and have experience with undocumented network protocols then please email our devel mailing list and ask where you can get started.

Hm… Valahogy megértem. Nekem se lenne kedvem lekódolni valamit, ami abszolút nincs dokumentálva… Viszont vállalkozó szelleműek megoldhatják. 🙂

A következőkben két dologra van esély. Vagy azt írom le, mi az, amit szeretnék az ideális zenelejátszóba, vagy azt, hogy mennyire vagyok hülye, hogy eddig nem vettem észre, mert elképzelhető, hogy ez már megvan. Szóval alapnak a Rhytmboxot veszem, mert mostanában azzal szenvedek.

Tehát mik azok a funkciók, amit ilyen-olyan okból kifolyólag hiányolok például a Rhytmboxból:

• Ritkán játszott számok – ez az egyik legidegesítőbb általában. Úgy veszem észre, hogy a véletlenszerű választásnál valahogy mindig prioritást kapnak a leggyakrabban játszott számok – gondolva arra, hogy a júzer biztos ezt szereti, tehát kicsit gyakrabban akarja hallani. Mivel általában a zenehallgatás kevés kivételtől eltekintve nálam 1-2 óra hosszánál nem tart tovább egyhuzamban, ezért valahogy egy idő után mindig kijön, hogy van 20 szám, amit szinte mindig játszik, és a többit szinte soha. Ez az elcseszett funkció az, ami miatt máig(!) van olyan tankcsapda szám például a punk & roll lemezről, amit még nem hallottam.
• Indexelés szabályozása – Valahogy nem tudtam még kikapcsolni, hogy adott könyvtárakat ne vegyen figyelembe amikor keresi az új zenéket. Például egy Babylon 5 szinkron hangsávot a francér kell beindexelni? Mi lenne, ha csak a ~/Zene könyvtárat nézné? Olyan nehéz megoldani?

Azt mondjuk az embereknek, azért használunk Linuxot, mert biztonságos. Mert ingyenes, mert testreszabható, mert szabad, mert tökéletes közösségi támogatás van mögötte…

Ez persze mind marketing-baromság. Ezt azért mondjuk a nem-Linuxosoknak, mert úgysem értenék meg a valódi okot. Amikor pedig ezeket az ál-indokokat mondjuk, talán már mi magunk is kezdünk hinni bennük.

De mélyről felsejlik a valódi ok.

Azért használjuk, mert jó dolog!

Jó dolog barkácsolni a rendszeredet. Jó dolog megváltoztatni a beállításokat, lerombolni a rendszert, aztán újra összerakni. Jó dolog, hogy több száz disztró van, amiből választhatunk. És persze jó dolog a parancssor használata.

Hadd mondjam el újra: jó dolog a parancssor használata.

Nem kétséges, hogy az anti-Linuxosok ezt nem értenék meg.

Az a helyzet velünk, Linux-fanokkal, hogy Linuxot a saját elhatározásunkból használunk. Persze, szeretjük, ha el lehet végezni egy munkát, szeretünk biztonságban lenni a vírusoktól, szeretünk pénzt megtakarítani, de ez mind csak mellékhatás! Amit igazán szeretünk, az az, hogy játszhatunk a rendszerrel, piszkálhatjuk, és teljesen haszontalan, mégis elragadó új tulajdonságait fedezhetjük fel az operációs rendszernek.

Három oka van, amiért olyan jó Linux rendszert használni.

1. A Linux kezedbe adja a teljes irányítást

Előfordult valaha, hogy windows alatt nem tudtál kilőni egy programot, mert a rendszer nem engedte – még annak ellenére sem, hogy rendszergazda jogaid voltak?

A Linux megengedi, hogy bármit megtegyél. Ezért nagy lehetőség, hogy általában sima felhasználóként jelentkezel be, mert ha root vagy, a rendszer feltételezi, hogy tudod, mit csinálsz. Amikor root vagy, minden megengedett.

2. A Linux nem elterjedt

Ez ellentmondásnak tünik. Gyakran panaszkodunk, hogy nem elég elterjedt, holott éppen ezért használjuk. Azt az érzést kelti, hogy különlegesek vagyunk. Tetszik nekünk, hogy jobbak vagyunk, mint a “nemtörődöm tömegek”.

Ha a Linux széles körben elterjed, elképzelhető, hogy másra váltunk. De legalábbis fejlesztünk egy külön disztrót, amit csak mi használunk. Mivel – nézzünk szembe vele – szeretünk különlegesek lenni.

3. A Linux szabad

Megkaphatjuk a forráskódot az összes programunkhoz. Ha tudni szeretnénk, egy adott dolog hogyan müködik, megtudhatjuk. Tuningolhatjuk a rendszerünket, és játszhatunk vele. Mi pedig imá-á-ádjuk tuningolni a rendszert.

Természetesen nem mondhatjuk el másoknak, mi a valódi ok, mivel gyorsabban zárnának intézetbe, minthogy kimondjuk: “megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért”. Szóval mondjuk nekik a hamis indokokat, de mélyen, valahol a szívünkben ott dobog a tudat, a kis igazság, amit csak mi tudunk.

És talán, de csak talán, ha valaki legközelebb megkérdezi, miért használok Linuxot, kimondhatom neki: “Azért, mert SIRÁLY!”

Ez az írás a szöveghü fordítása az AmazningMind blogon megjelent The REAL reason we use Linux címü bejegyzésnek.

Hm. Na igen. Ejnye! De hat… Szoval… Igen!

A Dapper Drake ket honappal kesobb jelenik meg. No nem baj, legalabb stabilabb rendszer lesz. Csak arra lennek kivacsi, vajon a kovetkezo verzioszam a 6.10-es lesz, vagy a 6.12? Vagy esetleg az mar 7.x-et fog kapni? Az ido valaszt ad mindenre. Addig asztali gepen Debian. Laptopon meg ugyis Breezy, szoval no para!